„EGY SZABAD HELY” – PARTI NAYG LAJOS FÜLKEFOR-MESÉIBŐL OLVAS FEL AZ EGRI FÖLDSZINT 2.-BEN - 7.ÓRA7.HU |
|
|
|
Fülkefor és vidéke címmel Fülkefor-meséiből tart felolvasóestet Parti Nagy Lajos az egri Földszint 2. színházban november 16-án, pénteken.
Az író az általa az Ibusár című darabban megteremtett Sárbogárdi Jolánt az egri színpadon – többszereplős és monodráma formában is – megelevenítő színésznő, Nádasy Erika kérésére vállalta a szereplést a hevesi megyeszékhely civil lakásszínházában.
Parti Nagy Lajos az Élet és Irodalomban kezdte publikálni közéleti meséit, majd a Magvető Kiadó kötetben is hozzáférhetővé tette az I. Fülkefor király országában játszódó történeteket. A Földszint 2. közönsége ezekből kap ízelítőt az író, valamint Bíró Kriszta színésznő előadásában.
„Hogyne vállaltam volna el a felolvasást, ha hívtak! A Földszint 2. lakásszínház egy fontos és komoly hely, hiszen civil és, mindenekelőtt, szabad. Jó az akusztikája, amit bizonyos részben az én Ibusár című darabom mondatai is alakítottak. Bízom benne, hogy jól szólnak majd a magyar mesék is Fülkeforról és vidékéről” – mondja Parti Nagy Lajos, aki november 16-án, pénteken este 7 órától olvassa fel írásait a Földszint 2.-ben.
Mivel az alkalomra minden hely betelt, a tervek szerint az estet december folyamán megismétlik.
|
JOGOS KÉTSÉG - 7ÓRA7.hu |
|
|
|
Van abban valami szép, amikor egy színház nem nagy klasszikus drámákhoz, a nemzeti irodalmi kánon jelentős alakjaihoz vagy a kortárs mainstreamhez nyúl, hanem meglocsolván egy picit a lokális kultúra terjesztése eszméjének kókadozó fácskáját, helyi szerzővel dolgozik. A lokálpatriotizmus identitásteremtő és önbizalomgeneráló érzetének elősegítésére ez kiváló alkalom, mert az a színház, amely ilyet bevállal, figyel a közönségére és a közegére, jelezve, hogy komolyan veszi közösségteremtő és kulturális funkcióját is. Egerben a Gárdonyi Géza Színházban Magyar Elemér Keresd a nagypapát! című darabját immáron második évada teszik be majd veszik ki a bemutatók közül, a Földszint 2. Színház azonban a szerző egy másik darabjával végül is beelőzte a kőszínházat, de hátha harmadszorra majd ott is áldoznak eme nemes gondolat oltárán.
Persze csak azért, mert valami helyi, még nem biztos, hogy színpadképes, bár az is tény, hogy a drámairodalmi-dramaturgiai hiátusokat a hozzáértő színpadi munka és a közösség szurkolása jól ki tudja egyensúlyozni. A korábbi életében ügyészként és ügyvédként dolgozó Magyar Elemér Zárt láncolat című műve játszható darab, és nem akar több lenni annál, mint ami: abszurd közéleti kisreál, avagy gondolatok az igazságról és a bűnről a kisszobában. Az alapszituációba, amiben egy betörő elcsenné az önnön lakásában éppen nyugodtan alvó férfi mellől a fellelhető ékszereket, az isteni véletlen szól bele: a felriadó, majd a betörőre fegyvert fogó férfiben a pimasz betörő volt bíráját ismeri fel. A kérdés pedig az, hogy tényleg ártatlanul kapott-e harminc év börtönt a cigány férfi, vagy csak a kissé gőgös bíró felületessége vezetett ide. A beszélgetésből gyorsan kiderül, hogy a környéken kéj- és rendőrgyilkos kószál, nem olyan nagyon nehéz kitalálni, hogy végül is ki lehet az (pont kettőt lehet találgatni).
Bregyán Péter a bíró, és Megyeri Zoltán a betörő szerepében az első perctől börleszkes elemekkel építi fel karakterét, lévén elsősorban a szövegekből, nem pedig a karakterekből táplálkozik a darab. Ezáltal azonban könnyeddé válik az előadás. A két, kissé csökkent értelm(iség)i képességű, de mégis valódi morális problémákon lamentáló figura egy tőről fakad, valahol sorstársak és ezért a „kinél van a fegyver” kérdéskör inkább csak arra apropó, hogy ki kérdezzen. Vagyis szó sincs thrillerről, Szegvári Menyhért rendezése inkább játékosra veszi a figurát, szórakozottá téve a két, a maga módján ugyanolyan szerencsétlen figurát, akik infantilizmusukban egyébként szimpatikusak, annak ellenére, hogy morálisan nyilván egyikkel sem szabadna szimpatizálnunk. Erre a disszonanciára egyébként úgy igazából nem épít az előadás, hiszen nem gyilkosokat és betörőket látunk, hanem egy kisesszét arról, hogy hol kezdődik a bűn, ki mondja meg, hogy mi az, és mi az igazságszolgáltatás, már ha van ilyen, és hogy egy labilis, kiszámíthatatlan társadalmi és jogi közegben ezekkel a kérdésekkel mit lehet kezdeni.
A Földszint 2. színházasított lakásterében dinamikusan folyik a játék, üzembiztosan elkerülve, hogy a felsejlő közhelyeknek nagyobb jelentőséget tulajdonítson, mint ami ebben a formában járna neki. És az előadás arra is ügyel, hogy a kisemberek körül mindig megmaradjon az a külső, politikai közeg, amely Damoklész kardjaként lebeg a bíró és a tolvaj felett, akik ebben találják meg egymás sorsközösségét. Tehát az előadás teljesen tisztában van azzal, hogy mit akar kezdeni magával, és ez már olyan érdem, amit viszonylag nem gyakran tud magáénak egy produkció. A feldobott kérdéseken pedig utána lehet még lamentálni egy kicsit.
Vagyis lehetne, annak, aki komolyan gondolja az eszmecsere jelleget – a beszélgetés ugyanolyan elengedhetetlen része ennek a lakásszínháznak (és önnön kultúraszervező vállalásának), mint az előtte lévő előadás, s egyik fél sem engedheti meg magának, hogy ne legyen valóban készen rá.
Zsedényi Balázs
|
ÍTÉLET VAN - IGAZSÁG NINCS HEOL.HU 2012.10.10. |
|
|
|
Mondhat-e ítéletet valaki, aki maga is bűnös? Számon kérhet-e bárkit egy betörő? Lehet-e szórakoztatni a jog nyelvén? Minderre (is) választ ad a Földszint 2. új bemutatója.
Mit tehet egy ember, ha arra riad fel, hogy betörő jár a házában? Ráadásul a gazember nemcsak összepakol, amit tud, de még a sört is megissza. Mit tehet egy ember, ha ártatlanul ítéli el a bíróság 30 évre? Ráadásul a bíró egoista, iszik, s nem érdeklik a tények, pusztán már ránézésre előre tudja az ítéletet. Mit tehetnek ők ketten, ha szembetalálkoznak, s az elítélt a betörő, az iszákos bíró pedig az álmából felriadt áldozat?
Első blikkre ilyen kérdéseket feszeget dr. Magyar Elemér Zárt láncolat című műve, amelyet a napokban mutattak be az egri Fszt. 2. lakásszínházban. A Szegvári Menyhért rendezte darab kis térben, a nézők közvetlen közelében játszódik, mintha csak ide írta volna a szerző. Az igazság az, hogy a jogászból lett drámaíró valóban így tett. Az alapszituáció, azaz, hogy egy szökött fegyenc éppen az őt elítélő bíróhoz tör be, s amaz fegyvert ránt elő a fiókból, már önmagában abszurd létet eredményez. A szereplők nincsenek nevükön nevezve, a két férfi patthelyzetbe kerül. Közös és egyéni sérelmek törnek felszínre, s olyan témákat feszegetnek, mint a jogos önvédelem, a halálbüntetés vagy a honi igazságszolgáltatás eredményessége. Ismert ügyek ezek, naponta elhangzó érvekkel és ellenérvekkel. Nekik azonban éppen a túlélést jelentik, nem egy parlamenti vitát.
Miután a szerző életét meghatározták a paragrafusok, különös nyelven szólaltatja meg a figurákat, s a groteszkséget csak fokozza, hogy helyzetükből adódóan mindkét pali ismeri a jogot, igaz, sokszor más értelmezésben. A bizonyítékok zárt láncolata örökkön azt mutatja, hogy a nehéz sorsú ember bűnös, míg a tanult – legyen bár labilis személyiség – nem hibázhat. Persze, utóbbit sem véletlenül küldték pihenni idő előtt...
A nyugdíjas bírót Bregyán Péter, míg a szökött fegyencet Megyeri Zoltán alakítja. Nem ismeretlenek ők az egri közönségnek, több évadon át játszottak a város színházában. Most azonban egy kis szoba felében kell őszintének lenniük. Hibázni gatyára vetkőzve sem lehet, akkor vége a drámának, s ami talán még fontosabb, vége lenne e groteszk világnak, ami annyira abszurd, hogy sokszor már valós. Törés azonban nincs, Szegvári úgy vezeti színészeit, hogy a jelenetek nem válnak statikussá, s a néző sem fészkelődik székében a jogi nyelvet használó viták során.
Pedig a határ itt igen szűk, az ember – hacsak nem muszáj – nem akar egy bírósági tárgyalást nézni, még akkor sem, ha az történetesen egy szobában zajlik. A lényeg azonban, s ez szép lassan körvonalazódik, nem az elcsépelt frázisokon, a meg nem született megoldásokon vagy az évtizedes vitákon van. Sokkal erősebb az a kérdés: létezik-e igazság, s kimondhatja-e azt úgy bárki, hogy mások függenek ettől.
A pisztoly gazdát cserél, többször el is sül, ám a vitának nincs vége. Általános igazságot nem állapíthatunk meg, minden szekrényben csontváz, minden fridzsiderben feldarabolt holttest rejtőzik. Ítéletet azonban többször is megfogalmazunk, igaz, a véleményünk aszerint változik, mennyi mindent tudunk...., s hogy mennyit nem.
Könyv, film, dráma a repertoárban
A Zárt láncolat műfaja szerint „bűnügyek komédiája”, ami nem meglepő ez a korábban jogászként tevékenykedő szerzőtől. Dr. Magyar Elemér könyvet is írt az igazságszolgáltatás visszásságairól. A Kezdő bűnözők kézikönyve című kötetet 2001-ben mutatták be Egerben, az akkori Ifjúsági Házban: dr. Szikinger István alkotmányjogász ajánlotta az olvasók figyelmébe. Dr. Magyar Elemér nemrég írta a Keresd a nagypapát! című bűnügyi játékát is, de forgatókönyvíróként is ismert lehet e neve: Ragályi Elemér Nincs kegyelem című filmje, valamint az első magyar egész estés animációs film, az Egon és Dönci kapcsán.
Pócsik Attila
|
KOSSUTH RÁDIÓ - VASÁRNAP DÉLUTÁN 2012.09.30. |
|
|
|
A műsor tudósítása a Földszint 2. Magyar Elemér-ősbemutatója kapcsán. Hangképek az előadásból, beszélgetés a darabról az alkotókkal, és Nádasy Erikával a Földszint 2. Színházról. A felvétel meghallgatható honlapunk YouTube csatornáján.
|
VILÁGPREMIER A FÖLDSZINTEN - EGRISZIN.HU 2012.09.25. |
|
|
|
Egri szerző, dr. Magyar Elemér ősbemutatójával kezdi az évadot a Földszint 2 egri szobaszínház. A bemutatóhoz olyan, az egriek által ismert színészeket sikerült megnyerni, mint a Jászai díjas Bregyán Pétert és a pályafutását Egerben kezdő Megyeri Zoltánt.
1987-ben a főiskola elvégzése után érkezett Egerbe Megyeri Zoltán, és itt találkozott az akkor induló színházhoz átszerződött Bregyán Péterrel. Szegvári Menyhértel, a darab rendezőjével is dolgoztak együtt, úgyhogy amikor elhangzott a kérés, hogy játszanának-e Földszint 2-ben, akkor a válasz természetesen igen volt.
Egri Szín: Mi visz rá két normális embert, hogy eljöjjön Egerbe, egy szoba színházba játszani?
Megyeri Zoltán: Ez nagyon izgalmas kihívás. Az nem múlik el, hogy mi itt Egerben valaha nagyon jóban voltunk. Menyussal (Szegvári Menyhért) nemrég dolgoztam együtt egy darabban, amit ő rendezett és ahol be kellett ugranom egy szerepre. Most ez a szerep is, ami hatalmas mennyiségű szöveg, szintén egy beugrás.
Egri Szín: Gondolom a gázsi is vonzó…
Bregyán Péter: Hát igen, gázsiról itt szó sincs. Ezt szívből csináljuk. Azt gondolom, hogy a mai helyzetre ez egy válaszlehetőség. Egyre többen szorulnak ki színészek és nézők is a színházakból, és egy színésznek nincs más lehetősége, neki játszani muszáj. Egyébként nagyon jó szobában játszani. Ez egy kicsit olyan, mint filmet forgatni, csak amíg egy forgatáson le lehet állni, itt nem lehet hibázni. A nézők testközelből látják a darabot, itt mindennek igazinak kell lennie, itt nem lehet csalni.
Egri Szín: És, ha azt mondja Pesten egy színész, hogy megyek Egerbe a Földszint 2-be játszani, akkor a szakmában furcsán néznek rá?
Bregyán Péter: Egyáltalán nem. Már mindenki tudja, hogy létezik itt egy ilyen színház és azt is tudja mindenki, hogy az első évad után a Színikritikusok díjára is jelölték. Ez hatalmas siker és elismerés az értékteremtésnek. Egyébként Pesten is egyre többen menekülnek ki nézők és színészek szobaszínházakba. Nemsokára vendégeskedünk Spiró György, Prah című darabjával, ami szintén egy szobaszínházi produkció.
Egri Szín: Mit kapnak a mostani bemutató nézői, milyen darab a Zárt láncolat?
Megyeri Zoltán: Kacagságos is, ijesztgetős is, meg tanulságos is. Nagyon érdekes dolgokat feszeget. Jogász ember írta, aki ismeri a magyar igazságszolgáltatás minden részletét, ellentmondását. Ez egy igazi szórakoztató mű, amiben mindenki megtalálhatja a kedvére való figurát, gondolatokat. Minden színházszerető, aki szereti a krimit, a komédiát, a drámát.
|
|
|
|
|
FÖLDSZINT 2. - ÚJRATÖLRTEVE EGRISZIN.HU 2012.09.12. |
|
|
|
Ősbemutató, vendégjáték, kortárs dráma, Kritikusok Díja jelölés. Pezseg az élet a Földszint 2-ben. A társulat fele-harmada kicserélődött, ami azt jelenti, hogy az egyik szerepet más játssza, de amúgy zakatol a kreativitás, megújult a játszótér: dobogók, fények fogadják a barátokat a Széchenyi utcai lakásban.
Szeptemberben egy egri szerző, dr. Magyar Elemér komédiájának, a Zárt láncolatnak az ősbemutatója nyitja az évadot. A 28-i pénteki bemutatót követően szombaton 17 órakor is láthatja a publikum a darabot. Ez az időbeosztás a későbbiekben is jellemző lesz, mert sokaknak a délután 5 órai kezdés kényelmesebbé teszi a hazajutást.
Októberben Spíró György, SPRAH című komédiáját láthatja a nagyérdemű, amely Bregyán Péter Jászai-díjas és Topolcsányi Laura vendégjátéka.
Az évad érdekessége lehet az a bemutató, amit a Kolozsvári Színház dramaturgja, Visky András írt a fővárosi Nemzeti Színház Tízparancsolat-projektjére. A „Ne lopj!” parancsolat kapcsán íródott Pornó című darabot Nádasy Erika játssza majd, a rendező Szegvári Menyhért lesz, a zenét pedig Kátai László tanár úrtól remélhetjük.
Természetesen műsoron maradnak az olyan országos hírű produkciók, mint az Ibusár, vagy a Piaf.
Az előadások továbbra is ingyenesek. A nézők vendégek, a bejáratnál elhelyezett kalap pedig csupán a tetszésnyilvánítás nélkülözhetetlen kelléke.
|
MAGYAR, VISKY, SPIRÓ - HÁROM BEMUTATÓ A FÖLDSZINT 2.-BEN - 7ÓRA.HU |
|
|
|
Három bemutató előadással várja a közönséget ősztől az egri civil színház: Visky András és Spiró György műve mellett a helyi Magyar Elemér bűnügyi bohózatát tűzi műsorra a Földszint 2.
Ősztől három új bemutató estével várja vendégeit az egri Földszint 2. Színház – tájékoztatott Szegvári Menyhért rendező, aki elmondta: a három műsorra tűzött darabból kettő ősbemutató lesz.
A helyi szerző, Magyar Elemér Zárt láncolat című bűnügyi bohózatát a Jászai Mari-díjas Bregyán Péter, illetve a Bohóc című monodrámájával közismert Váry Károly játssza majd, az előadást Szegvári Menyhért rendezi. A kolozsvári színház dramaturgja, Visky András a fővárosi Nemzeti Színház Tízparancsolat-projektjére készült, a „Ne lopj!” parancsolat kapcsán íródott Pornó című darabját Nádasy Erika játssza majd, a rendező ugyancsak Szegvári Menyhért.
A két ősbemutatón kívül látható lesz Spiró György PRAH című darabja is, ezt Topolcsányi Laura és Bregyán Péter játssza majd.
Az új előadások mellett a színház tovább játssza népszerű, korábban bemutatott darabjait is, így műsoron marad Samuel Beckett Ó, azok a szép napok!, Parti Nagy Lajos: Ibusár, Willy Russell: Shirley Valentine című darabja, és műsoron marad az Edith Piaf életét feldolgozó zenés előadás, a Piaf is.
A Földszint 2. Színházat Nádasy Erika színész és Szegvári Menyhért rendező alapította. A színház Eger belvárosában, egy magánlakásban működik 2011. november 11-től. Az előadások látogatása ingyenes, a fizetség mértékéről a látogatók döntenek – az alapítók elsősorban nem közönséget, hanem vendégeket várnak, akikkel a bemutatott darabok kapcsán beszélgetni, eszmét cserélni is lehet az előadások után. A kezdeményezés hamar népszerű lett az egriek körében.
|
ELRUGASZKODOTT A FÖLDSZINT - EGRISZIN.HU 2012.05.30. |
|
|
|
Teher alatt nőtt, és elvitte a pálmát. Kiszorult a köztérből és berobbant a köztudatba. A provincializmusnak köszönheti országos hírét az egri Földszint 2 színház. Hivatásos civilek, vérprofik, kétségbeesett naivok. Ezt tudják, ezt csinálják. (A folytatásban Szegvári Menyhért honlapunkon is olvasható évadértékelőjét közli az egriszin.hu)
|
JÁTSZANI MINDENÁRON - 7ÓRA7.HU 2012.04.09. |
|
|
|
Heath Ledger Jokerének képe a Batmanből minden mozirajongó számára könnyen felidézhető. Hihetetlenül érdekes, hogy Váry Károly megtört bohócarcának képe leginkább rá emlékeztet – noha nem kopírozásról van szó, hiszen Váry 1993 óta játssza az előadást, hasonló maszkban. (Maga 1993-at mond, de találtam egy 1991-ES HÍRT, amely arról szól, hogy Váry Károly a dunaújvárosi Teke rockkocsmában próbálkozott Joyce Bohóc monodrámájának előadásával.) S milyen érdekes a sors – Ledger Joker-alakítása után meghalt, Váry személyes sorsa pedig bizonyos áthallások mentén mintha az általa játszott darabbeli bohóc sorsát teljesítené be. Úgy látszik, az efféle erőteljes karakterű figurák visszavonhatatlanul hatással vannak alakítójuk életére.
A James Joyce vázlata alapján készült darab főhőse ugyanis egy sorsüldözött bohóc. Egy matrac és egy paplan közül kászálódik ki a fehérre mázolt arcú, kócos férfi, s ahogy lassan magához tér (bár mintha nem is térne magához teljesen egy pillanatra sem), észleli a környezetet: egy asztal, egy szék, az asztalon egy csésze – mint kiderül – hideg tejeskávé. A tejeskávé pedig elindít egy asszociációs láncot: a múltba megyünk vissza, a bohóc gyerekkorába, amikor nagyon szerette a forró tejeskávét és a csokis kuglófot…
Majd kiderül, hogy ennek a kettőnek az ajánlatával erőszakolta meg „Billy bácsi” tízéves korában egy raktárban, s ezzel mintha derékba törte volna a fiú életét. A manézs által letaglózott gyerek bohóc akar lenni, végül az is lesz, de letartóztatják gyilkosság vádjával, börtönbe kerül, majd visszakerül a cirkusz világába, ahol végre megállapodhatna, hű társra lel, aki fiút szül neki, de egy tragédia miatt ők meghalnak, és a bohóc ismét a nullára kerül… aztán sok minden után ezen a priccsen van, ahol minden nap, este 7-kor gyakorlatilag újraéli az életét, hiszen 7 órakor előadás van, ha törik, ha szakad…
Váry Károly előadásában – amelyet mindvégig Medve Balázs zenéje fest alá dramaturgiailag igen precízen – a „mindenáron játszani” kétségtelen érzete felemelő. Ha úgy tetszik – és ha már Egerben vagyunk, a Földszint 2. nevű lakásszínházban, miért is ne parafrazáljuk a városi színigazgató elhíresült mondatát – ez natúrban a remény színháza. A minden áron való önkifejezés diadala – vagy éppen szomorújátéka, mert ez a múltidézés ugyan a játékos lételeme, mégis szükségszerűen szomorú. Hiszen Váry bohóca minden pillanatában újraéli a lezáratlan és értelmetlen múltat, az ártatlan értetlenséget, a meglepett tehetetlenséget. A felismerés, hogy ez az ember voltaképpen egyáltalán nem irányíthatta saját életét, nem lehetett még csak befolyással sem rá, letaglózó, ahogyan az is, ahogyan rájövünk – a precíz dramaturgia által éppen a megfelelő időben –, hogy hol is vagyunk voltaképpen.
Az ember már-már dühös – hogy nem képes a saját sorsát kézbe venni ez a bohóc, miért nem elég erős hozzá? Ilyen ember nincs is – gondolja első dühében a néző, és ellenáll annak, hogy átélje ezt a lehetetlenséget, az emberi roncsot, a rúzzsal festett vidámság kétségtelen hazugságát, az önmagából gyakorlatilag teljesen kivetkőztetett emberi lényeget. Váry Károly, mint színész egylényegű a bohóccal ebben a bő egy órában, s az ember alig-alig hajlandó tudomásul venni ezt. Hogy aztán kicsit később, percek, órák, napok múlva rájöjjön – hát istenem, ki az, aki teljesen felnőtté tud válni, hány és hány olyan ember van, aki egyszerűen nem tud vagy nem akar fölnőni, mert nem hagyják, mert nem engedik olyannak lenni, amilyen. Hány és hány alkalommal lép közbe a sors, hogy újra színpadra küldje a már elfáradt és kimerült, megállapodni vágyó színészt. Mert játszani kell.
Váry Károly bohóca az életéért játszik, s talán éppen az a célja, hogy ne hagyja külső nézővé válni az embert – a saját életében.
(Földszint 2., Eger, 2012. április 6.)
Ugrai István
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum
