Néha nehéz elhinni, hogy az élet  a halál előszobája, hogy fogalmunk sincs, mi végre is vagyunk itt a Földön. Miközben szüreteltünk a barátainkkal, birsalmát szedtünk apósomékkal, a kis lökött kutyánkat futtattuk a mezőn, úgy tűnt, hogy van értelme. Aztán este bekapcsoltuk a TV-t és kiderült, hogy nincs. Ki érti ezt?

Máris csúszás a tanulásban: szombaton szüret, délután demjéni fellépés, kápolnai fellépés, ma vasalás, fürdőszoba takarítás, birsalma betakarítás, „birsalma- sajt gyár” előkészítése -  közben a férj követeli az ebédet, mire elmosogatsz, a vacsorát is… MIKOR TANULJAK??? Tudom, magánügy.  (Komolyan fontolgatom átnyergelésemet  a „mozgásszínházra” . Csak két dolog akadályoz ebben: a jobb lábam és a bal.)

Nádasy Erika 2011. október 2.